A minap a Déli pályaudvaron vártam valakire, és közben a könyvárusok portékáját vettem szemügyre. Két Roxána és Júlia magazin, meg egy halom egyéb holmi közt megakadt a szemem ezen: Jules Verne Összes átdolgozott műve Az úszó sziget.

Kérdezgetem az eladót, hogy ez most hogy van? Mondja, hogy még nem olvasta, és mástól sem kapott visszajelzést, de ennyi biztosan belefér, vegyem meg, aztán majd meséljem el, hogy milyen volt. Amúgy 200 Ft-ba került, tehát nem egy irgalmatlan összeg, de így utólag azt tudom mondani, hogy ennél többet nem is ér. Ugyanis...

Vernétől én megszoktam, hogy rendkívül aprólékosan, részletekbe menően leírja mindazt, amiről szó van. Jelen esetben azt, hogy hogyan néz ki az úszó sziget, hogyan működik, stb., az ember szinte ott érzi magát, szinte látja a horizontot, és amikor a kataklizma bekövetkezik, szinte hallja, érzi a robbanásokat. Ezzel szemben az átdolgozott kiadás mindössze néhány sort szentel ennek a(z amúgy igen jelentős) momentumnak.

Amúgy az eredeti könyv majdnem 400 oldal, az átdolgozott változat 160. Végigolvastam mind a 160-at, mert kíváncsi voltam, hogy mit sikerült összerittyenteni, de azt meg kell mondanom, hogy hiába vártam egy szóvirágot, vagy egy könnyed, de jelentős utalást, ilyesmiről szó szó sincs. Ha nagyon cinikus akarnék lenni, azt mondhatnám, hogy már csak a "csábazmeg" hiányzik belőle. A nyelvezete rendkívül primitív, és az egész könyv borzasztóan unalmas. Szinte már idegesített, alig vártam, hogy a végére érjek, mert egyszerűen eluntam. Ennél még a 7 éves unokahúgom is választékosabban és érdekesebben tud beszélni.

Ha most fel kellene idéznem egy olyan pillanatot, amikor izgalmamban megmarkoltam a vonatülés karfáját vagy tövig rágtam a köröm, bizony igencsak bajban lennék. Ha nem olvastam volna az eredeti művet, azt se tudnám megmondani, hogy miről szólt a könyv. Nagyjából annyi maradt meg belőle, hogy van egy úszó sziget, amire fölkerül négy zenész, és össze-vissza rohangálnak valamelyik óceánon, végül az egész kóceráj elsüllyed. Szegény Gyula bácsi biztosan forog a sírjában, hogy az ő páratlan műveit ilyen silány módon ledegradálták.

Korábban volt egy vita itt arról, hogy jó vagy nem jó, hogy átdolgozzák a klasszikus irodalmat. Döntse el mindenki maga, én inkább olvasom eredetiben. Azt javaslom mindenkinek, hogy ha Vernét akar olvasni, akkor azt olvasson, ne pedig valami ócska hamisítványt. Az ominózus könyv (eredetije) elolvasható itt: http://mek.oszk.hu/04400/04437/