Ahogy jöttem hazafelé a 6-os villamossal, és elnézelődtem - megnézegettem a házak homlokzatát, az emberek arcát, viselkedését, a járműveket - arra a megállapításra jutottam, hogy az ember kibaszott szerencsés.

Ajánlott zene az olvasáshoz:

Itt minden az emberekről szól. Nincs konkurencia. Vannak más élőlények, némelyekkel szimbiózisban élünk, másokat nagy ívben kerülünk, de tulajdonképpen ezen a bolygón minden az emberért van. Senkivel nem kell osztozni rajta. Nincsenek például sárkányok, wyvernek, orkok, elfek, lícsek, démonok és egyéb szörnyetegek, akikkel meg kéne osztani az uralmat a Föld felett.

Aztán lenéztem a kövezetre, és a látvány alapján azt kell mondanom: sajnos. Mert így nem is becsüljük meg, amink van.