Bíró László József 1899. szeptember 29-én született Budapesten.

A budapesti tudományegyetem orvosi karán kezdte, de rövid idő után megszakította tanulmányait. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között a kortárs magyar művészetet népszerűsítő Hongrie–Magyarország–Hungary című folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. A megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben először fivére, György és barátja, Gellért Imre segítette, majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be: 1939-ben Párizsba ment, onnan Argentínába emigrált. 1940-től önállóan kísérletezett, s ott kapott szabadalmat a találmányára 1943. június 10-én. Az első eladásra gyártott golyóstollakat Argentínában Eterpennek nevezték. Bíró Lászlónak számos más jelentős találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. november 24-én. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.



Bíró neve ma egyet jelent a golyóstollal, de nem ez az egyetlen találmánya. Az ő nevéhez fűződik az egyebek mellett az automata sebességváltó is. 1932-ben egy gépész barátjával (Rigó) motorkerékpáron Budapeströl Berlinbe utazott (több mint 1000 km - 625 mi) leplombált sebességváltóval. A General Motors megvásárolta szabadalmát, hogy ne vehesse meg a konkurencia.



Más találmányai: 1930 mosógép, 1932 automatikus sebességváltó, 1936 elektromágneses jármû*, 1942 fertőtlenítő golyócska, 1943-1957 klinikai termográf, 1943-62 palackcímke nyomtató, 1943-1962 függönytartó, 1945-1954 dezodor, 1956 nyomdai tükör, 1958 berendezés energianyerésre a tenger hullámaiból, 1970 fehérje, 1978 együtemû belsőégésû motor. Közel száz találmánya kapott szabadalmat.

Linkek: Tudtad e már?, Világhíres feltalálóink, Wikipedia DE, BIC,



*Az elektromágneses jármű. Ez a találmány az alapja a világ (jelenleg) leggyorsabb és legmegbízhatóbb vasútjának, a másneses lebegtetésű vasútnak (nyeregvasút, mágnesvasút).

Hogyan működik a mágneses lebegtetésű vasút? 



Először az 1970-es évek elején próbálkoztak azzal, hogy a gyorsabb mozdonyok mellett a teljes járművet és a pályatestet is modernizálják. Ekkor született a mágneses függővasút terve. Az ilyen vasútnak nincsenek kerekei, mivel az elektromágneses erők felhasználásával mozog. A pályatesten és a vonaton is erős mágnesek vannak, amelyek kölcsönösen taszítják egymást, és így lebegtetik a járművet. A vonat tehát nem érinti a pályatestet. Beindításához áramot vezetnek végig a pályatesten, amely vándorló mágneses mezőt hoz létre. Ez végigfut a pálya teljes hosszán, maga után húzza a pálya talaján lévő mágnest és így előrelendül. A mágneses lebegtetésű vasút „motorja” tehát a jármű alatti pályatestben van, a vonatnak értelemszerűen nincs saját hajtóműve. A mágneses függővasút a francia nagysebességű vonathoz, a TGV-hez hasonlóan akár az 500 km/h sebességet is elérheti. Ebből következően egy ilyen vonaton mindennél kényelmesebb lenne az utazás: nincs zaj és nincs semmiféle zötykölődés. Az emberek úgy érezhetnék magukat, mintha a víz alatt siklanának. Természetesen a környezetet is kímélné ez a módszer.

Ugyanakkor a mágneses vasútnak saját pályát kell építeni, hiszen a meglévő vasúti sínek nem felelnek meg erre a célra. Emiatt a mágneses lebegtetésű vasút nagyon drága.