Na most aztán fel van adva a lecke. Elég sok film kimaradt az életemből, köztük olyanok, amiket örök klasszikusként szoktak aposztrofálni. Például a Thruman Show-t is csak nemrég láttam. Ezt például a kedvencek közé tudom sorolni, mert megfogott a gondolatvilága, vagy mi.

Aztán itt van ugye egy örökzöld téma feldolgozása: Jurassic Park. Bár megmondom őszintén, a könyv változata valahogy izgalmasabbnak tűnt. A filmből rengeteg minden kimaradt, bár tény, hogy rendkívül látványos és ötletes.

Még egy örök klasszikus kedvencem van, a Csillagkapu, beleértve a filmet és a sorozatot is (bár a sorozatban elég sok kivetnivalót találok). Az Atlantis persze már nem az igazi, abból talán ha két részt láttam.

Az animációs filmeket szeretem. Itt a rangsor mindig változik, az éppen aktuális a kedvenc. Most például a Jégkorszak 2. "versenyez" a Túl a sövényen-nel.

En1-nél láttam, hogy Forrest Gump. Ez egy érdekes valami. Ezt is könyvben olvastam először, és elég unalmas volt. A film ezzel szemben nagyon kellemes csalódást okozott. Legyen ez is egy kedvenc.

Coppolát egy olyan rendezőnek tartom, aki a nagyközönség részére "hagyományos" filmeket gyárt, magának pedig, csak úgy kedvtelésből igazi gyöngyszemeket alkot. Ilyen például Suiryothai legendája. A magának gyártott filmjei sosem válnak kasszasikerré, és nem is nagyon hallani róluk, de érdemes előkeresgetni őket. Az Apokalipszis most nekem egyáltalán nem tetszett tőle. Nem azért mert tőle van, hanem egyszerűen nem volt jó.

Tom Hanks-t az egyik legzseniálisabb színésznek tartom a maiak közül. Az ő játékát szeretem nézni. Például a Forrest Gump, Egyik kopó másik eb, Pénznyelő, Kapj el, ha tudsz (itt ő és Leonardo DiCaprio is kitűnőt alakítanak)

Na, ennyit a filmekről, lássuk a zenét.

Zenében mindenből egy kicsit szeretek. Nincs abszolút kedvenc. Mint az a Blográdióban (jobbra) is látszik, eléggé vegyes ízlésem van. A klasszikus zene és a metál ugyanúgy elfér a polcomon, mint a pop vagy egyéb más.