Előrebocsájtom, nem akarok megántani senkit vallási vgy egyéb önérzetében, csak egy kis józan gondolkodásra sarkallnék mindenkit.

Govinda egyik postjában világbékére hív fel. De lehetséges ez?

Nem értek hozzá, de eddigi tapastalataim alapján a totális béke nem lehetséges. Miért?

Először is ha minden jó, honnan tudjuk hogy jó, ha egyszer nincs rossz, amihez viszonyítani lehet?

A békesség nem alapeleme a Földnek. A békesség nem teszi lehetővé a változást, ami pedig a Föld és annak minden teremtményének alapvető eleme. (Apály-dagály, vulkánkitörések, tektonikus mozgások, stb.)



Az állatok sem élhetnek békében, hiszen vannak ragadozók és növényevők. Ha azt hisszük, hogy a növényevők milyen kis tündériek, hadd ábrándítsalak ki: a növényeknek fáj, ha leszaggatják és megeszik a leveleit (virág, szár, gyökér, stb.). A húsevő állatok pedig sosem lesznek vegák.



Mindemellett szükségszerű a fájdalom is. Például az utódnemzés egész mechanizmusa a fájdalomra épül.

 

Egy nagyon érdekes példa: Obi van Kenobi azt mondta Anakin Skywalker-nek, hogy az volt a dolga, hogy egyensúlyt hozzon az erőbe. Vajon hogy hozott/hozhatott volna egyensúlyt? Úgy, hogy a világos oldal mérlegére ül, és még lejjebb nyomja a serpenyőt, vagy a sötétoldalra ül, és így szintbe hozza a mérleg két nyelvét?


Visszatérve a békére: a társadalom jelen formájában képtelen a békére, és azt gondolom, soha nem is lesz rá képes. Tiltják a elemi ösztönök.

Govinda másik postjában azt írja, hogy van elég gabona, gyümölcs, meg ilyesmi, ezért nincs okunk húst enni. De tényleg van? Nézzük:

Nyakra-főre jelennek meg a tudományos értekezések az emberiség túlszaporodásáról. Az a helyzet, ha mindenki csak növényi táplálékot fogyasztana, egy négyzetmilliméternyi esőerdő se lenne már.



Ugyanis ekkora populációt a hagyományos* termesztéssel nem lehet megtermelni ennyi embernek.

(*Hagyományos alatt sem tudom, pontosan mit is értsünk, de mondjuk, hogy genetikailag nem módosított, és vegyszerekkel nem vgy alig kezelt, illetve műtrágyával nem kezelt növények.)



Tételezzük föl, hogy mindenki átáll a csak és kizárólag növényi táplálékra. Első és legfontosabb szempont, hogy a növények energiatartalma igen kicsi. Ezért sokkal többet kell belőlük fogyasztani belőle, mint ha hússal próbálnánk a megfelelő mennyiségű energiát bevinni.



A másik dolog, hogy a növények termesztéséhez hely kell. Hely pedignem terem csak úgy a vadonban, a földeket először művelhetővé kell tenni. Ehhez le kell csapolni a mocsarakat(1), erdőket kell kiírtani(2), sziklás talajokat kell megváltoztatni(3).



(1: a mocsár nem lakatlan. Különféle élőlények élnek benne, mint például különleges növények, békák, kígyók, illetve a mangrove mocsarakban tigrisek, stb., valamit megszámlálhatatlan számú rovarfaj, miegymás.


2: az erdő sem lakatlan. Dú- és dámvadak, és egyéb apróállatok élnek benne, madarak, rovarok és növények, és egyéb csúszómászó állatok.


3: akármilyen hihetetlen, a sziklák sem lakatlanok. Itt élnek a muflonok, zergék, hegyi kecskék, a fenyőfélék jelentős hányada, bokrok, valamint rovarok és szintén egyéb csúszó-mászó állatok.)


Na tehát, ha ezeket a természetükből adódóan vad és műveletlen területeket egyszercsak átalakítanánk művelhetőre, azzal igaz, hogy nem öljük meg az állatokat, de elvesszük a lakókörnyezetüket, márpedig a legtöbb faj alkalmazkodott a környezet viszonyaihoz, olyannyira, hogy ha ez megszűnik, szükségszerűen ők is elpusztulnak.



Vannak például olyan állatok, amelyek csak és kizárólag egyetlen pontján élnek a világnak, mert csak egyetlen növénnyel képesek táplálkozni. Ilyenek a koala és a panda, illetve természeti sajátosság miatt a tiszavirág (kérész) csak és kizárólag Magyarországon él meg.



Az ember mindenevőnek lett teremtve, de esendőnek is. A természet (normális esetben) gondoskodik róla, hogy teremtményei ne szaporodjanak túl, és az életképtelen egyedek ne maradhssanak meg, ám az ember a gyógyítás nevű ámokfutással ezt felborította, úgy tűnik végleg.



Senkit nem akarok lebeszélni róla, mert a zöldségevés jó, meg minden, de ha 6 milliárd embert akarsz megváltoztatni, el kell gondolkodni a következményeken.