Népszavazás: A vizitdíj
Szavazni kétféleképpen lehet. Érzelmek szerint, vagy a józan ész alapján. Gondoljuk most végig azokat a kérdéseket, amelyekre március 9-én válaszolnunk kell. Ne akkor, amikor ténylegesen felteszik, hanem most.
Vizitdíj
A vizitdíj összege 300 Ft. Nem egy irdatlan összeg, ráadásul vannak mentességek, illetve egy bizonyos összeg után már nem kell fizetni. De mire is volt jó, hogy bevezették?
Azelőtt az orvoshoz betérve a következő kép fogadott: Mari néni már megint ott van, és várja, hogy bemehessen egy kicsit beszélgetni. Most attól függetlenül, hogy Mari néni beteg, ő valójában beszélgetni jár oda. Hiszen egy idős embernek már minden nap máshol fáj, és az orvos már nem is lepődik meg semmin. Mari néninek minden nap van valami új "betegsége", de legalábbis tünete. Persze mindketten tudják, hogy Mari néninek hiába adnának gyógyszert, a kora miatt holnap valami más, újabb nyavalya jön elő rajta. Tapasztalt orvos már nem is ad gyógyszert Mari néninek, hanem elbeszélget vele, majd sétát, esetleg úszást ajánl neki. És Mari néni minden alkalommal hálás és boldog, hogy meghallgatták, és már megy is a sarki fűszeres Terikéhez, hogy elmesélje, milyen rendes is a doktornő/úr, hogy ilyen jó tanácsot adott, és tényleg már nem is fáj semmi ettől a kis gyaloglástól a rendelőtől a fűszeresig.
De Mari néni azzal, hogy megkapta a lelki simogatását, elvette az orvos idejét azoktól, akiknek valóban betegségük van. Elvette az idejét Kovács úrnak, aki gépmester, de egy baleset miatt varrni kellett a kezét, és most varratszedésre vár épp, hogy aztán rohanjon vissza a munkahelyére.
Elvette Horváthnétől, aki tüdőgyulladásából lábadozik, és csak kontrollra jött, és már rohanna, mert kisfia, a 6 éves Lacika egyedül van otthon, influenzával. Együtt gyógyulnak.
Mari néni valójában kárt okozott, amit forintosítani lehet. 300 Ft. Mostantól ennyibe kerül, hogy Mari néni lelkét megsimogassák. De Mari néni akár vissza is igényelheti ezt, ha elmegy a jegyzőhöz, és elviszi magával a nyugtát. És ott is megfogja kapni a 300 forinton túl a lelki simogatást. Ha akarja. Vagy, ha ott nem kapja meg, elmehet oda, ahol biztosan részesül abból az előnyből, amire vágyik: a templomba, Lajos atyához, akinek egyébként is az a dolga, hogy báránykáját, Mari nénit terelgesse az élet rögös útján. Főleg, hogy az idős hölgy rendesen fizeti az egyházadót, és minden vasárnap eljár misére.
A vizitdíjjal sikerült elérni, hogy az orvos kevésbé van leterhelve, több ideje van a betegekkel foglalkozni, és, mivel a pénz nála marad, fejlesztheti a praxisát.
A vizitdíj összege 300 Ft. Nem egy irdatlan összeg, ráadásul vannak mentességek, illetve egy bizonyos összeg után már nem kell fizetni. De mire is volt jó, hogy bevezették?
Azelőtt az orvoshoz betérve a következő kép fogadott: Mari néni már megint ott van, és várja, hogy bemehessen egy kicsit beszélgetni. Most attól függetlenül, hogy Mari néni beteg, ő valójában beszélgetni jár oda. Hiszen egy idős embernek már minden nap máshol fáj, és az orvos már nem is lepődik meg semmin. Mari néninek minden nap van valami új "betegsége", de legalábbis tünete. Persze mindketten tudják, hogy Mari néninek hiába adnának gyógyszert, a kora miatt holnap valami más, újabb nyavalya jön elő rajta. Tapasztalt orvos már nem is ad gyógyszert Mari néninek, hanem elbeszélget vele, majd sétát, esetleg úszást ajánl neki. És Mari néni minden alkalommal hálás és boldog, hogy meghallgatták, és már megy is a sarki fűszeres Terikéhez, hogy elmesélje, milyen rendes is a doktornő/úr, hogy ilyen jó tanácsot adott, és tényleg már nem is fáj semmi ettől a kis gyaloglástól a rendelőtől a fűszeresig.
De Mari néni azzal, hogy megkapta a lelki simogatását, elvette az orvos idejét azoktól, akiknek valóban betegségük van. Elvette az idejét Kovács úrnak, aki gépmester, de egy baleset miatt varrni kellett a kezét, és most varratszedésre vár épp, hogy aztán rohanjon vissza a munkahelyére.
Elvette Horváthnétől, aki tüdőgyulladásából lábadozik, és csak kontrollra jött, és már rohanna, mert kisfia, a 6 éves Lacika egyedül van otthon, influenzával. Együtt gyógyulnak.
Mari néni valójában kárt okozott, amit forintosítani lehet. 300 Ft. Mostantól ennyibe kerül, hogy Mari néni lelkét megsimogassák. De Mari néni akár vissza is igényelheti ezt, ha elmegy a jegyzőhöz, és elviszi magával a nyugtát. És ott is megfogja kapni a 300 forinton túl a lelki simogatást. Ha akarja. Vagy, ha ott nem kapja meg, elmehet oda, ahol biztosan részesül abból az előnyből, amire vágyik: a templomba, Lajos atyához, akinek egyébként is az a dolga, hogy báránykáját, Mari nénit terelgesse az élet rögös útján. Főleg, hogy az idős hölgy rendesen fizeti az egyházadót, és minden vasárnap eljár misére.
A vizitdíjjal sikerült elérni, hogy az orvos kevésbé van leterhelve, több ideje van a betegekkel foglalkozni, és, mivel a pénz nála marad, fejlesztheti a praxisát.
