Ma 200 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin. Legkiemelkedőbb műve, A fajok eredete (1859), máig hosszú és értelmetlen vitáknak ad alapot, ám a széles körben elterjedt tévhittel ellentétben az evolúció nem foglalkozik az élet eredetével!

Műve arra nem ad választ, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás, bár felveti, hogy sok állat embrionális állapota többé-kevésbé hű képe az állat kifejlődött állapotban lévő ősének. Ezzel magyarázható, hogy miért megy át egy emlős embriója a hüllőembriókéra emlékeztető fejlődési szakaszon.

 

Rattail Fish - Giant Grenadier (Albatrossa pectoralis) Nem emlékeztet kísértetiesen valamire? Például a jobb oldali képek közül valamelyikre...?	Gerinces embriók fejlődési stádiumai. Balról: hal, szalamandra, teknős, csirke, disznó, szarvasmarha, nyúl, ember

Darwin evolúcióelméletének bizonyítékait négy csoportba sorolta: biogeográfiai (hol és miért pont ott honos az adott faj), paleontológiai (fennmaradt fosszíliák alapján azt állapítja meg, hogy az adott faj őse is ugyanazon a területen volt honos), embriológiai (a születés előtti fejlődési szakaszt vizsgálja), morfológiai (anatómiai vizsgálat).

Véleménye szerint a hasonló fajok azért élnek egymás közelében, mert azonos őstől származnak, és ezért a közeli rokonságban álló fajok maradványai egymás fölött lévő talajrétegekben, de egy jól meghatározható területen találhatók

 

Ostobaság volna hit alapján elfogadni az evolúciót. És ugyanígy ostobaság a hit álarcát magunk elé tartva, gyermeki módon, dacolva tagadni a tényeket. Az evolúció folyamatosan zajlik. A fajok, ahogy az életterük változik, maguk is változnak, csakúgy, mint a táplálkozási, élelemszerzési szokásaik, stb. Ez az evolúció. A változás maga. Talán az alábbi kis kitérő segít jobban megérteni a változások okát.

Ma már rendelkezésünkre állnak olya dolgok, amelyek Darwin idejében még rémálmokban sem fordultak elő. Ilyen például a csillagászat! Segítségével ma már tudjuk, hogy a Föld nem mindig azonos szögben dől meg, nem azonos pályán kering mindig. Ez a precesszió.

 

Precesszió

Tudjuk, hogy a Földön minden mindennel összefügg. Miért hinnénk azt, hogy maga a Föld kimaradna ebből az összhangból? A Föld meghatározott időközönként más irányba dől (41 000 évente), a precesszió hatására imbolyog, és a pályája sem állandóan elnyúlt ovális. Ez hatással van a hőmérsékletre, ami hatással van a kialakuló fajokra. Még a mostani, nagyjából állandó környezetben is szigetek születnek és tűnnek el nap, mint nap. Feltételezhetjük, hogy ha van elég idő a változásra, akkor az új szigeteken megjelenő létformák a természetes kiválasztódás útján alkalmazkodni fognak az új környezethez, amelynek során az eredeti faj fejlődésétől elválik az ő fejlődésük útja, és ezzel új faj jön létre, amely már nem lesz képes az előző fajjal szaporodni (divergencia).

Forrás: National Geographic, Wikipedia, Charles Darwin: A fajok eredete, Lyndon State College.