Mától ismét tudok telefonálni.

Úgy érzem, heroikus küzdelemmel (és fél tucat e-maillel) végül sikerült kicsikarnom, hogy fizethessek a szolgáltatásért. Azt, hogy újra élvezhetem a mobilkommunikáció előnyeit, egy MMS küldésével tudatta velem a szolgáltaTó. Amikor megláttam, azt hittem leszopom magam lefordulok a székről.

Mert a mezei emberfia mit várna? Egy SMS-t, zumbeispiel, hogy "Drága, egyetlen Ügyfelünk! Köszönjük a pénzt, telefonáljék ismét boldogan ezentúl a végtelenbe és tovább*." (*Toy Story) Vagy hogy "Ne küldjön több ímélt, mert már tele van a postaládánk, inkább visszaállítottuk a telefonálás lehetőségét, könyörgünk."

Ezzel szemben:

Két hülyén vigyorgó nő(! miért gondolták, hogy örömet okoznak nekem női fotók küldésével, ráadásul ruhában!?) az MMS első oldalán egymást fényképezi (de minek, amikor ott ülnek egymással szemben?). A második oldalon pedig az alábbi szöveg fogad: "Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy készülékével MMS-t küldhet és fogadhat. Az MMS-ben küldött képek, videofelvételek közelebb hozzák, színesebbé teszik a Világot. Ráadásul az MMS díja..." és itt hosszú értekezés következik arról, hogy mi mennyibe kerül az Euro jelenlegi árfolyama alapján, majd közlik, hogy érdeklődhetek a 1430-as számon, ha valami nem tiszta.

Kilenc nap telt el a számlám rendezése óta, és íme, óhajom meghallgatásra talált valahol a magasságos T. házban. De mi tartott ezen kilenc (9) napig? Erről semmit nem írtak az MMS-ben. Viszont ez esetben el kell állnom attól a szándékomtól, hogy hétfőn reggel 10:00-kor meginterjúvoljak valakit a Magyar Telekomnál. Pedig poénnak sem lett volna utolsó.