A múltkor, egy beszélgetés alkalmával szóba került a munkahely elvesztése, és annak következményei. Leginkább arról esett szó, hogy mihez kezdenék, ha hirtelen állás nélkül maradnék.

Tréfásan mondtam, hogy oda se neki, majd kiállok a Moszkva térre koldulni. A koldusok (egy része) ugyanis meglepően sokat keres ezzel a tevékenységével. Esetenként többet tud összekéregetni, mint amit én egy havi munkával megkeresek.

Aztán persze megállapítottuk, hogy ez nem is olyan egyszerű. Van, aki képes úgy élni, hogy mások szánalmára van utalva, de azt hiszem, én előbb vetném magam a 6-os villamos alá, minthogy bárkitől pénzt kérjek. Amíg járni tudok, és van két kezem, illetve a képesítésemből vagy a tudásomból (ha szerényen is, de) meg tudok élni, addig fel sem merülne bennem, hogy kolduljak. Meg egyébként sem merülne fel. Ennél megalázóbb dolgot el sem tudok képzelni.