Te nő vagy, annyi gyereked van, hogy nem tudod összeszámolni őket, ráadásul a férjed nem foglalkozik olyan csip-csup dolgokkal, mint reggeli, estébé. Ezért te reggelente zizegős papírba csomagolt madáreledelt tolsz az arcodba, vagy ugyanennek a rudakká vagy keksszé préselt változatát ropogtatod el.

Miközben észreveszed, hogy csemetéd, aki a zimankó ellenére kerékpárral indult iskolába, otthon hagyta az átlátszó, soha le nem bomló műanyag zacsiba csomagolt, szívbarát margarinnal és valódi szójából trancsírozással-préseléssel készített, és kémiai eljárásokkal méregtelenítés után fogyaszthatóvá tett szójafasírtos zsömijét. Ekkor te fölpattansz a saját kerékpárodra (ami mindig van otthon, főleg télen) majd egyszerűen legyorsulod a saját kölköd, aki iga, hogy fél órával korábban indult, mint te, de mivel nem szedi azt a multivitamint, amit te, így esélytelenül próbál meglógni a genetikailag módosított import paradicsommal vitamindússá tett zsömléid elől. Odahajítod neki, és már tepersz is vissza, hogy intelligens mosógépedbe betuszkold a fű- és sárfoltos, ketchuppal nyakonöntött és előzőleg vasalóval beszárított, fehér ingeket. Adsz hozzá különféle foszfáttartalmú adalékokat (nesze neked környezetvédelem), nehogy vízköves legyen a ruha, majd bevágódsz a kocsidba, és egy olyan úton haladsz a munkahelyed felé, amelyen senki más nem jár.

Vadregényes táj ölel körbe, az aszfaltot mintha most öntötték volna, közben Párduc Miki legújabb CD-jét hallgatod. A munkahelyeden minden változatlan, az ügyfelek hülyék, ezért egy piros lufi kezd nőni a hátadon, de ezt különféle gyógyszerek beszedésével kipukkasztod. Ha eddig monokrómban láttad a világot, ezen szerektől rögvest színessé válik minden. Gyanakodsz, hogy esetleg vigyorport is adagoltak hozzá, de most már az sem érdekel, mert haspuffadás, szélgörcs, és egyéb kellemetlen tünetek gyötörnek. Gyorsan bekapsz még egy marék dilibogyót, így már az ebédre sincs gondod.

Beugrasz még a hipermarketbe, hogy spórolj egy kicsit. Otthon aztán már nincs időd főzni, ropogós izéket adsz a családnak, vagy üvegben forgalmazott, kész szottyokat borítasz a náthás csirkekockákra. Esetleg félkész bigyókat dobálsz a fritőzbe, amik aztán öt perc alatt elkészülnek. Mosogatással nem bajlódsz, az egészet behajítod a szuperintelligens mosogatógépbe, amelyet megkínálsz egy darab hiperintellingens all-in-one tablettával, így az mindent elmosogat helyetted, csak kár, hogy nem pakolja el az edényeket. Erre még szakítanod kéne időt. De most fontosabb dolgod van.

Irány a fürdőszoba, ahol pillanatok alatt új színnel látod el hajzuhatagod, amely száraz és durva, de rögvest fényesen csillogó lesz, amint megmosod az új fékezett habzású samponnal.

Megjön a férjed, aki náthás és influenzás, s hogy nehogy egy pillanat alatt megfertőzze az egész családot, gyorsan adsz neki tablettákat, illetve különféle gyógyitalokat, minek hatására egyből jobban lesz. Ezért ki is szalad a gyerkőcökkel az esőbe, és magára rántja az asztalterítőt. Multivitamint adsz nekik. De most újra fáj a gyomrod, férjed tablettákat ad, amik megkötik a gyomorsavad, és már csak az utódok nyüzsgése ellen kel valamit tenni. Kénytelen vagy bevenni egy fejfájáscsillapítót. Este még párnacsatázik egyet a család, a bekövetkező zúzódásokra és húzódásokra itt az új kencefice, ami a fájdalom helyén fejti ki hatását.

Esti mese nincs, ha azt akarnak a gyerekek, nézzék meg az új DVD-t, amit most vettél akciósan 999 Ft-ért gazdaságosan. Fürdéshez nem használsz akármit. Első körben egynegyedrész hidratálóval kínálod meg magad, majd kell valami kímélő, utána ápoló, majd fényesítő, szagosító, csillámosító. Röpke egy óra alatt végzel. Jól esik lefeküdni végre, de nem tudsz aludni, mert székrekedésed van. Beveszel valami új trutymót, amitől rögtön ki fogod próbálni a pihe-puhaságot a hátsófeleden.

Végre nyugovóra térhetsz, de nem tudsz aludni, hiába van a legkisebb gyereken egész éjjel szárazon tartó pelenka. Beveszel egy altatót.

És ha már itt tartunk, mondd meg őszintén: te is gyantaszűz vagy még?