Mert becsapnak, hazudnak, meglopnak, cenzúráznak, ártatlanul lecsuknak, és utána bután néznek, hogy ez miért baj.

Gyurcsány Ferenc úgy látja, a megértés, a változtatás igénye és a reformok továbbvitele tudja kimozdítani az országot a mostani helyzetből.

Elemezzük ezt a mondatot. Megértés: megértettékk, hogy a többszázezres fizetés nem elég a politikusoknak, ezért 30%-kal megemelték rögtön az első ülésen. Változtatás: nem jól van az, hogy itt mindenki mindent tud, új törvény kell: indoklás nélküli titkosítás. Reform: a fizetésükről és juttatásaikról továbbra is maguk dönthetnek a politikusok.

Ugyanakkor az évtizedek óta veszteséget termelő BKV vezetője simán megkapta prémiumának 2/3-át. Emellett titkos közbeszerzéseken tapsolják el az adóból befolyt összegeket. A korrupció már olyan méretű, hogy már az gyanús, aki ne ügyeskedik. Ezekután még adózási fegyelmet várnak el bárkitől is?

Gyurcsány Ferenc nyugat-európai államok példájával illusztrálta, mitől lehet sikeres egy-egy ország. Csak azt kifelejtette, hogy (például) Németországban egy politikus hivatalnoknak, alkalmazottnak tekinti magát, és eszébe se jut, hogy neki hatalma lenne. Legutóbb, mikor valamelyiknek eszébe jutott, kitört a II. világháború.

Amikor Gyurcsány beszél, nagyon komolyan veszi magát, és egyszer sem röhögi el a mondatai végét. És mindezek mellett Kuncze továbbra sem értiii, hogy mi a problémánk.

A tegnapi ülésen a pártok közül csak az MDF képviseltette magát olyan magas szinten, ami az érdemi döntéshez kellett volna a képviselők juttatásainak ügyében. Kellett volna, hiszen végül annyiban maradtak, hogy továbbra is mindenki annyit lop ki a kasszából, amennyit tud.

A koncon marakodás közben persze nem jut idő az ország ügyeivel foglalkozni. Az Unió által megkövetelt régiórendszer sosem lesz kialakítva, a kisebb országgyűlés sem valósul meg ebben az évtizedben, de van egy olyan sejtésem, hogy az unokám se fogja megérni.

A legnagyobb gond persze az, hogy a mai magyar politikai kulturálatlanságban nincs egyetlen olyan ember sem, akiben meg lehetne bízni. Össze-vissza hazudnak, lopnak, csanak, ügyeskednek, korrumpálhatók, nem foglalkoznak az ország lényegi ügyeivel, és közhelyet csinálnak az olyan szavakból, mint család, kultúra, gyerek, otthon, biztonság, igazság, stb. A rendőrség és az ügyészség persze nem tesz semmit, csak lelkesen asszisztálnak az aktuális hatalomnak. Még annyit se képesek megoldani, hogy a tilosban parkolás ne lehessen megszokott, mindennapos rutin, vagy a mozgássérült-parkolókat a rászorulók használják. De nem ritka az ártatlanok fogvatartása sem. Nem számít, csak a statisztika szép legyen.

Emellett sorban érik a nemzetközi kritikák az országot, de ez sem számít. Nem érdekes, hogy a NATO legkiábrándítóbb tagja címet kapta az ország, nincs jelentőssége, hogy a közszolgálatinak csúfolt TV-t elmarasztalták, lemaradt az emissziós dokumentumok benyújtásával, az sem számít, hogy az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult az elmaradt kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozásának megszüntetésével, stb.

Mindemellett itthon iszonyatos cenzúra van a hírszolgáltatásban. A különbség akkor látszik igazán, ha az MTI után belelapozunk a Pravda.ru oldalaiba. Persze az átlagember leginkább az RTL Klub Híradóból és a TV2 Tényekből tájékozódik (félre) a világ eseményeivel kapcsolatban, így sosem jutnak el hozzájuk olyan hírek, amelyek a világban ténylegesen elfoglalt helyünket mutatná meg.