A 300 című film egy nagyon látványos és többé-kevésbé korrekt feldolgozása a thermopülai csatának.

Spárta. Elsőre mindenkinek az jut eszébe róla, hogy katonaállam, Taigetosz, stb. természetesen a(z egyébként teljesen fantáziahiányos) diliwúdi filmeseknek is ez jutott elsőként eszébe. Mert miről is csináljunk filmet? - tették fel magukban a kérdést.
- Netán az athéni demokráciáról? A Peloponnészoszi félsziget felvirágzásáról?
- Nájn, nájn, - jött azonnal a válasz - Spártáról, mert ott fröcsög a vér.
- Well, elvtársak, akkor rajta!

Hát így kezdődött el a 300 című film forgatása...

Leonidász, spártai király értesül róla, hogy Xerxész, az egyesített perzsa seregek élén Spárta ellen vonul. Az igazat megvallva a jó öreg, magát (szinte goauld módra) istennek képzelő  Xerxész mindenki ellen vonult, úgyhogy ezen kár meglepődni. Visszatérve Spártába: a király belekotor dús arcszőrzetébe, és azonnal elindul a legmagasabb hegy legmagasabb szirtjének leglehetetlenebb pontján található "varázslók" kuckójába, hogy azok támogatását kérje egy megelőző csapásra.

Ők azonban, ám csöppet sem meglepő módon, csak sok arany tallérokért adnak ki jóslatot, hiszen az orákulum (aki valami bódító szerrel elkábított, ... kröhm... többé-kevésbé szűz leányzó - elvégre a varázslók is férfiból vannak, ugyebár, akárcsak a mostani papok, ha már itt tartunk) nem zavarható csip-csup hadi ügyekkel ingyér'.

No, meg is kapják a csengő arany tallérokat, ám ez nem jelenti azt, hogy engedélyt is automatikusan adnak a hadviselésre ünnepnapokon. Mint kiderül, nem is adnak. Persze az is kiderül, hogy Xerxész aranyai szebben és hosszabb ideig csengenek a zsák szája és a padló közötti, nem túl nagy távolság megtételekor, így némileg érthető, hogy Leonidász király miért nem védheti meg a dicső Spárta-hont.

Szerencsére a király nem azért lett király, mert teljesen hülye (nem úgy, mint manapság), hanem azért, mert a fejében lévő mosogatólevet nem fertőzte meg a tévé kórsága, és önállóan is ki tud találni úgynevezett leleményes dolgokat. Ki is találja nyomban, hogy maga mellé vesz 300 vitéz katonát, és elindul birodalmában bandukolni. Hiszen hadat viselni tilos ugyan, de ő, királyként bárhova mehet a birodalmában, de természetesen testőrség nélkül nem járhat az ország ura! Hát hogy venné az ki magát... És ha marcona martalócok támadják meg? Nem, kérem, ő bizony magával visz 300 testőrt, állig felfegyverezve, mert mit lehet tudni: olyan rossz manapság a közbiztonság.

No, el is indul a nem túl jelentős számú regiment. Útközben találnak egy felgyújtott falut, és különösebb nyomozómunka nélkül is meg tudják állapítani, hogy a fára szögezett hullák bizony nem maguktól kerültek oda, hanem nyilván a szemét Xerxész műve az egész. Itt már nincs mit tenni, mennek tovább.

El is értek a Thermopülai szoroshoz, ahol jelentős számú hadihajó állomásozását konstatálták, nem túl meglepetten. Még aznap Zeusz (legalábbis Leonidász szerint ő volt) irgalmatlan vihart támasztott, és ott helyben ripityára törte a perzsa flotta jelentős hányadát. Mivel a szoros nem viccből kapta a nevét, hanem azért mert tényleg szoros, olyannyira, hogy egy komoly hadsereg nem is tud benne randalírozni. Ellenben csekély számú, jól felfegyverzett katona akár veszteség nélkül is képes bármekkora haddal szemben megvédeni. Zeusz ajándéka Spártának.

És igazából itt kezdődik a történet. Leonidász beveszi magát a szorosba, és védelmezi a"bejáratot". Szinte hihetetlen, mondhatni: mai ésszel felfoghatatlan, hogy párszáz ember hogyan volt képes ellenállni Xerxész iszonyatos méretű hadseregének, de ez a film választ ad erre  kérdésre. Kiderül, hogy Róma építéséhez még javában keresgélték a megfelelő köveket, amikor Spárta már alkalmazta az úgynevezett teknősbéka alakzatot. Igaz, itt kör alakú pajzsokkal, de ez semmit nem von le a védelem hatékonyságából, sőt!

Xerxész gyakorlatilag idegileg kikészül ettől a maroknyi védőtől, ugyanis hadseregének legelitebb katonái sem tudnak nem hogy áttörni a védelmen, de még csak hátrálásra se tudja késztetni őket. Hiába hozat Indiából elefántokat, Afrikából megvadított rinocéroszokat;hiába az eszméletlen mennyiségű gyalogos és lovas katona: ezen a nevetségesnek tűnő ellenálláson nem tud úrrá lenni.

De Júdások mindig és mindenhol voltak, vannak és lesznek. A sztori vége ismert: Leonidász meghal, ezért a görög törzsek "kénytelenek" hadba lépni, hiszen ez mégiscsak vért kíván. Xerxész akkora csapást szenved el, amilyet se addig, se azóta birodalom még nem szenvedett. A görögök gyakorlatilag szétverik a háromszoros túlerőben lévő seregeket, és végigűzik őket a tengerpart mentén.

A film előzetesei: