S lőn este, s lőn reggel: hetedik nap
Még mindig nincs vonalam, ámde...
Az előző postomban leírtam, hogy miért és hogyan kapcsolták ki, és hogyan nem kapcsolták vissza a telefonvonalam. A hozzászólások közül Keller Gábor hozzászólása kissé szöget ütött a fejembe. Tényleg vaktölténnyel lövök? No, akkor teszünk róla.
Küldtem egy levelet a Magyar Telekom ügyfélszolgálatára, amelyben közöltem, hogy riportot kérek a cég sajtósától vagy Matheisen úrtól. Röviden összefoglaltam, amit itt is megírtam, valamint a korábban küldött leveleim tartalmát, és ezzel zártam le a mailt:
"A fentiekről szeretném meghallgatni Matheisen úr véleményét is, ezért kész vagyok vele riportot készíteni. Az időpont egyeztetéshez hívja a 06-20-***-**** számot (amiről egyébként én magam nem tudok telefonálni még mindig). Ha 2009. augusztus 14-ig nem kapok választ erre a levélre, elfogadottnak tekintem, hogy 2009. augusztus 17-én 10:00-kor a Magyar Telekom székházában várnak interjúra."
Tanulok a szolgáltatóimtól. A kész tényt elküldjük levélben, és az ügyfél vagy alkalmazkodik hozzá vagy bekaphatja. Így is vaktöltény? Pontosabban: akkor is vaktöltény lesz, amikor hétfőn reggel bevonlulok a Magyar Telekom székházába, kamerával a kezemben riportra?
Meglátjuk.