Ma kisodródtam az autóval. Szerencsére nem történt semmi komolyabb baj.

Egy letaposott havas domboldalon kanyargó úton haladtam lefelé egy BMW-vel, amikor kicsit megcsúszott a segge a kocsinak, és elkezdett balra csúszni az egész, ahol egy szalagkorlát után kb. 30 méteres szakadék következik, az aljában pedig az 1-es főút.

Máskor is csúsztam már meg autóval, de az első kerék hajtású autót néhány kormánymozdulattal korrigálni lehet. A bajor csoda viszont hátsó kerék hajtású, úgyhogy ami az autók 99%-ánál (első kerék hajtású autók) visszarántja az autót a megfelelő haladási irányba, addig ez elkezdett kaszálni a hátsó felével. Az egész ugyanis úgy működik, hogy a hátsó kerekek tolják előre a szekeret, mint a veszedelem, ami száraz úton nagyon jó, de havas úton esélytelen egyenesbe hozni.

Nem is sikerült nekem, úgyhogy egyet pördült az autó, és menetiránnyal szemben visszakerültem a jobb oldalra, ahol szépen le is parkolt a járgány, bal oldalával kissé beledőlve az 50 méter mély szakadékba (ezen az oldalon nincs szalagkorlát).

Az volt a szerencsém, hogy nagyon lassan közlekedtem, így a megállás teljesen olyan érzés volt, mintha csak beparkoltam volna, leszámítva, hogy ezúttal oldalra csúszott az autó, és nem előrefelé.

Miután sikeresen kikeceregtem, szemrevételeztem az események ilyentén alakulását, és arra jutottam, hogy kibaszott nagy mázlim volt, mert ha csak kicsit gyorsabban hajtok, akkor valamelyik szakadék mélyén kötök ki, és ha egy kicsit csúszik még az autó, akkor szintén ez a nem túl kecsegtető végeredmény lett volna várható.

A rution vizsgám óta nem raktam össze elakadásjelző háromszöget, úgyhogy miután kicsit magamhoz tértem, gyorsan felállítottam, bár száguldozóktól itt nem kellett tartanom, azért jobb félni... Épp csak elintéztem egy telefonhívást, hogy mi történt, amikor jött egy autó, és megállt! Számomra ez annyira döbbenetes volt (mármint hogy az első arra járó autós megállt), hogy először el se hittem, hogy miattam állt meg. (Igaz, ha lehetséges, én is mindig megállok segíteni másoknak, volt már, hogy egy Audit vontattam be az 51-esről Dunaharasztiba, stb., de mivel balesetet még nem szenvedtem, így ez teljesen új élmény volt számomra.)

Végül megállapítottuk, hogy a Suzuki ne tudja visszahúzni a BMW-t az útra, így az autós továbbhajtott, de azalatt a fél óra alatt, míg segítségre vártam, az autósok 80%-a megállt, és megkérdezte, hogy minden rendben van e, tudnak e segíteni valamit, és hogy ne vigyenek be Tatabányára.

Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni a segítő szándékot, nagyon hálás vagyok érte. =)

Kb. tizedikként érkezett egy kék Suzukiban egy cigány srác, és ő rögtön felajánlotta, hogy kihúzza az autót a szakadék széléről, de aztán megegyeztünk abban, hogy a mi autónkkal, amin ráadásul nyári gumi van, ez eleve esélytelen. Már csak a súlykülönbség miatt is. És kinek hiányzik, hogy mindkét autó alábucskázzon?

Na, nem akarom nagyon túlragozni a témát, végül egy csapat (3 fő) biztonsági őr érkezett egy Opellal, akik kivontatták a BMW-t egy Wartburgos bácsitól kölcsönkapott kötél segítségével.

Amíg engem mentettek, jött egy rendőrautó is, de az még csak annyira sem méltatta a helyzetet, hogy lassítson, nemhogy megálljon. Tőlük aztán ott rohadhattam volna meg. Na ennyit a rendőrségről.

Nagyjából ennyi történt ma, a többi ehhez képest nem érdekes. Tanulság: a BMW nagyon jó, ha száraz úton hihetetlen sebességgel kell haladni, gyorsan gyorsítani, meg ilyenek, de havas útra semmilyen körülmények között nem ajánlott.