Tájékoztató az AEGON Magánnyugdíjpénztár tagjainak
a magánnyugdíjpénztári befizetésekre vonatkozó
2010. november 1-jétől hatályos jogszabályváltozásról

A 2010. október 13-ai kormánybejelentés kapcsán tájékoztatjuk tagjainkat, hogy – amennyiben elfogadja a Parlament – ez a jogszabálymódosítás arról rendelkezik, hogy a magánpénztári tagok számlájára a következő 14 hónapban nem érkezik majd nyugdíjjárulék. Szeretnénk megnyugtatni minden tagunkat, hogy a tagok eddig felhalmozott vagyonát a jogszabályok szerint kezeljük, azok továbbra is kamatoznak a tagok egyéni számláján. Bízunk a kormány azon ígéretében, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, és abban, hogy a pénztártagok elmaradó 14 havi tagdíjának későbbi kompenzációjáról is gondoskodik majd a kormány.

A kormány - tervei szerint - kidolgozza az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés feltételeit. A magánpénztári megtakarítások előnye, hogy a pénztárak egyéni számlán, a jogszabályok által részletesen szabályozott befektetési struktúrában, naprakészen kezelik a megtakarításokat, a működést a PSZÁF rendszeresen ellenőrzi. A hozamokra garanciát vállal a Pénztárak Garancia Alapja, amely biztosítja, hogy a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan a tagi befizetések az inflációval megegyező hozamot garantáltan megőrizzék. A magánnyugdíjpénztáraknál a tagok szabadon dönthetik el, hogy a pénztár mibe fektesse az egyéni számlán lévő pénzüket és maguk választhatnak a különféle befektetési portfóliók közül. A magánnyugdíjpénztári egyéni számlán kamatozó megtakarítások örökölhetőek is, szemben az állami rendszerrel.

Az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer kevésbé kiszámítható: a gazdasági és  demográfiai (elöregedő európai lakosság) helyzet alakulásán kívül ki van téve a mindenkori kormányok nyugdíj szempontból kedvezőtlen döntéseinek is (csak néhány példa a közelmúltból: nyugdíjkorhatár emelése 65 évre, nyugdíjindexálás változása 2009-től, nyugdíjkorrekció elhalasztása, nyugdíjak várható megadóztatása stb).

Hangsúlyozzuk, hogy a jelenlegi válságintézkedés az önkéntes pénztári befizetéseket nem érinti! A jelenlegi helyzet is jelzi, hogy egyre fontosabb az öngondoskodás, hiszen a nyugdíjas éveink anyagi biztonságának megteremtésében leginkább magunkra számíthatunk.

A legfontosabb kérdések és válaszaink

Mit jelent a 2010. november 1-jétől hatályos jogszabályváltozás?

A jelenlegi jogszabálymódosítás-tervezet arról rendelkezik, hogy 2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig a magánpénztári tagok bruttó béréből levont 9,5% nyugdíjjárulék teljes mértékben az állami nyugdíjalapba kerül, a magánnyugdíjpénztárba átutalt tagdíj mértéke 0% lesz.  Ezzel egyidejűleg a kormány kidolgozza annak feltételeit, hogy a magánpénztártagok visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe. Ennek pontos feltételeit még nem hozták nyilvánosságra.

Mi lesz az eddig felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyonommal?

A tagok eddig befolyt tagdíját a jogszabályok szerint továbbra is kezeljük, a vagyon továbbra is kamatozik a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban. Amennyiben a tag úgy dönt, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, felhalmozott vagyonát átutaljuk az állami nyugdíjalapba. Ebben az esetben a tag már csak az államtól kaphat nyugdíjat.

Biztonságban marad a pénzem az AEGON-nál?

Az AEGON Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár adminisztrációját és vagyonkezelését ellátó pénzügyi csoport az átmenetileg kieső bevételek ellenére is biztosítani fogja a törvényi feltételeknek megfelelő pénztári működést.

Bízunk a Kormány azon ígéretében, hogy valóban csak 14 havi kiesésről van szó. Reméljük, hogy a  tagok alapvető érdekei nem sérülnek, és a 14 hónapot követően a tagok kiesett járuléka a jegybanki alapkamattal növelve visszakerül a számlájukra, amelyből később a pénztárak is pótolni tudják kieső bevételeiket.

Mennyire biztonságos és átlátható a magánnyugdíjpénztár?

Pénztárunk - a többi magánpénztárhoz hasonlóan - szigorú törvényi szabályozásnak megfelelően működik a PSZÁF folyamatos ellenőrzése mellett. További biztosítékot jelent a tagok számára, hogy jogszabályban meghatározott módon egy pénztártól független letétkezelő folyamatosan ellenőrzi a tagok vagyonának alakulását.

A tagok vagyonát a jogszabályi kereteknek megfelelően kialakított befektetési portfóliókban kezeljük és hozamokkal gyarapítjuk, a tagdíjak és hozamok alakulásáról rendszeres értesítést küldünk tagjainknak. A működési költségekre elvont 4,5% szintén a törvényben meghatározott mértékű.

A 2010. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a Pénztárak Garanciaalapja a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek az infláció szorzatával növelt összege (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését). A hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év.

Hogyan alakult a vagyonom az AEGON Magánnyugdíjpénztárban?

Az AEGON Magánnyugdíjpénztár 1998. óta működik hazánkban. Jelenleg az ország 2. legnagyobb pénztáraként 573 ezer tag 602 milliárd forintos vagyonát kezeljük.

Fontos megemlíteni, hogy egy komoly világgazdasági válságot kellett átvészelnünk 2008-ban, mely nem csupán a részvénypiacot, hanem a biztonságosnak tekintett állampapírpiacot is súlyosan megrázta. Az elszenvedett veszteségeket az elmúlt 1-1,5 év alatt ledolgoztuk. 2009-ben a magánpénztári éves hozamok újra pozitívak, sőt kétszámjegyűek voltak minden portfólióban, a 10 éves átlaghozamok pedig infláció felettiek.

Beléphetek még az AEGON magánnyugdíjpénztárba?

A pénztár továbbra is befogadja a belépni szándékozókat, de 2011. december 31-ig nem érkezik tagdíj magánpénztári számlájukra. Ha szeretne belépni pénztárunkba, kérjük, töltse ki honlapunk online belépési nyilatkozatát, vagy forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz!

Érinti ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaimat?

Hangsúlyozzuk, hogy a jelenlegi törvénymódosítás csak a magánpénztárakra vonatkozik. Az önkéntes pénztári rendszer nem része a kötelező járulékfizetési rendszernek, hiszen ide a nettó bérünkből saját igényeinknek megfelelő gyakorisággal és mértékben fizethetünk tagdíjat nyugdíjcélra, akárcsak egy bankbetétbe.  Az önkéntes pénztári megtakarítást az állam a jelenlegi tervei szerint továbbra is ösztönzi:

• Az egyéni befizetések után az eddigi 30% helyett 2011-től 20% adó-visszatérítés igényelhető, melynek maximális összege azonban továbbra is 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint).
• Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjátvállalás továbbra is a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé tartozik. A kifizetőt terhelő adó mértéke 16%. A juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16% adót megfizetni, de járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. A kedvezmény tehát a járulékmentesség.

Háttér-információ

Milyen célból jött létre a magánnyugdíjpénztári rendszer, és mi a lényege?

Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, melynek lényege az, hogy a ma dolgozó munkavállalók befizetett nyugdíjjárulékaiból fizeti az állam a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját, így befizetéseinkkel nem saját magunk számára takarékoskodunk, hanem a bevételeket az állam a mindenkori nyugdíjasok megélhetésére fordítja. Befizetéseinkért cserébe elvárjuk azt, hogy ha nyugdíjasok leszünk, akkor majd minket is eltartanak az akkori aktív dolgozók (járulékfizetők). Ez tehát egy ígéret, amely a mindenkori jogszabályváltozásoknak és piaci körülményeknek (pl. demográfiai és gazdasági helyzet) megfelelően bármikor változhat (pl. 2009-től megszűnt a 13. havi nyugdíj, 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, változtak a nyugdíjindexálás szabályai stb).

A felosztó-kirovó elv addig működőképes, amíg a járulékbefizetések összege nagyobb, mint a nyugdíjkifizetéseké. Ha több aktív járulékfizető van, és kevesebb nyugdíjas, akkor ez könnyen teljesül. Ez volt a helyzet a XX. században, a felosztó-kirovó rendszerek megjelenésekor. A nyolcvanas, kilencvenes évekre azonban világossá vált, hogy a felosztó-kirovó rendszeren alapuló, egységes, kötelező társadalombiztosítás folyamatosan növekvő hiányát az államháztartás egyre nehezebben tudja fedezni.

Ezért 1997-ben a nyugdíjreform keretében létrejött törvény lehetővé tette magánnyugdíjpénztárak alapítását. A magánnyugdíjpénztárak az ún. tőkefedezet elvén működnek, vagyis a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak, és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig a  magánnyugdíjpénztár az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat az állami nyugdíjat kiegészítő nyugdíjat. Ez tehát egy kiszámíthatóbb rendszer, hiszen a befizetések és hozamok alakulása folyamatosan nyomon követhető.

A magánnyugdíjpénztári tagok a törvény által előírt nyugdíjjárulékot megosztva fizetik a társadalombiztosításnak, illetve magánpénztárnak. (A munkavállalók nyugdíjjáruléka a bruttó kereset 9,5%-a, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében ebből 8% a magánnyugdíjpénztárba kerül, a TB pedig 1,5%-ot kap.) A tagdíj ilyen meghatározása miatt a magánnyugdíjpénztárak a teljes nyugdíjrendszerben szervesen kapcsolódnak a társadalombiztosításhoz, ami miatt általánosan a nyugdíjrendszer második pillérének szokás tekinteni őket, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak a rendszer harmadik pillérévé váltak.