2006. már 03.

Az élvonal vs. Jobb veled a világ

írta: Mark yhennon
Az élvonal vs. Jobb veled a világ

Vegyél telefont. Csak **** csengő arany forintok, és ezt adunk hozzá, meg azt is, és imádni fogunk érte... - lépten nyomon ez jön. De tényleg? Elmesélem az esetemet két szolgáltatóval.

Gondoltam egy merészet, és elhatározásra is jutottam legott: új telefonra van szükségem. Különösebben nem izgat, hogy milyen telefon van nálam, de a 3310-es már egy kicsit… hogy is mondjam: nem trendi*. Sokáig nem cseréltem le, mert nem volt olyan telefon a palettán, amire azt mondtam volna, hogy „Igen, ezt nekem csinálták.”

 

De most megláttam, és egyből tudtam, hogy nekem EZ a telefon KELL! Úgyhogy, hogy ne fájjon sokáig a szívem érte, bementem egy üzletbe, gondolván, hogy most majd jól megkaparintom magamnak.

 

Néhány információ, amely nélkül nehéz lenne megérteni a történteket:

- a telefon a húgomé (volt, mert ő rendszeresen cserélgeti a telefonjait),

- a SIM kártya is az övé (volt),

- feltöltőkátyás kártya van (nem tudom, hogy ezt így kell e mondani),

- mivel ez így van, meghatalmazás kell, hogy húgom lemond a kártyájáról (megvan, azzal megyek mindenhová),

 

Tehát irány az üzlet, már messziről virít az egyik bevásárlóközpontba: Az élvonal. Uzsgyi befelé, senki ne álljon az utamba. Az információs pultnál nagyon készségesek, tépek számot, kivárom a sorom, lépek az ablakhoz.

- Csókolom, egy Razort szeretnék venni.

- Rendben, előfizetős vagy kártyás?

- Kártyás.

- Csak előfizetéssel lehet.

 

Meghökkenés. De már elhatároztam, hogy nekem ilyen telefonom lesz, úgyhogy hajlandó vagyok kompromisszumokra.

 

- Akkor előfizetéssel.

- Rendben. Kinek a nevére lesz?

- A húgom nevén van a kártya, de van itt egy meghatalmazás, hogy lemond róla a javamra.

- Rendben – s már írja is a számítógépbe az adatokat. Kis idő után felnéz: - Két, személyazonosításra alkalmas igazolványt kérnék. Személyi és útlevél vagy jogosítvány.

 

Megrökönyödés.

 

- Személyim van, esetleg tudok adni adókártya, bankkártya, TAJ kártya, közalkalmazotti igazolvány.

- Sajnos csak útlevél vagy jogosítvány fogadható el.

- Bocsánat, kedves, nem házat akarok venni, csak egy telefont. – Hosszan sajnálkozik, hosszan bizonygatom, hogy nekem ilyen luxuscikkek nincsenek, megegyezünk abban, hogy akkor írjuk a nevemre a telefonszámot legalább.

- Azt csak a tulajdonos jelenlétében lehet, és csak egy másik bevásárlóközpontban.

- Na viszlát. – közlöm, és kicsit csalódottan távozom.

 

Másnap húgommal együtt elnyargaltunk a másik bevásárlóközpontba, hosszú várakozás után sorra kerültünk. Az átírás viszonylag simán ment, azt leszámítva, hogy a számítógép szerint az átírással egyidőben vettem egy 3310-es telefont, így nem adhatnak nekem másikat el.

 

Sokk. Előveszem a viharvert, ezerszer leejtett, ütött-kopott, itt-ott törött telefont.

- Ezt vettem MOST? – kérdem. Az ügyintéző is érzi a helyzet paradox jellegét, valamit kattogtat, aztán mindannyian fellélegzünk: nem vettem az elmúlt percben egykb 5 évvel ezelőtti telefont.

- Segíthetek még valamit? – kérdi.

- Igen, szeretném elvinni a számom.

 

Ezúttal nála a meghökkenés. Kérdésére, hogy miért, elmagyarázom a helyzetet.

- Nincs útlevelem, nincs jogosítványom, ezért nem vehetek Önöknél előfizetést, viszont a Razort csak előfizetéssel adják. – Kicsit szomorúnak látszik, de valamit kattog a gépben.

- 20 perc múlva tudjuk csak kiadni a számot az átírás miatt. Jöjjenek vissza, ne kell sorba állni, a mostani számmal jöhetnek.

 

Megnyugvás, köszönés, irány a hamburgerezde. 20 perc múlva vissza. Valóban nem állok sorba, már kapom is a papírt. Számhordozhatóság. Felhasználható: 10 napig. Wonderful. Köszönés, irány a magenta.

 

Hosszú sorbaállás után végre terítékre kerülök.

- Csókolom… - és előadom a mit szeretnék.

- Két, személyazonosításra alkalmas igazolvány kellene – mondja. Az ájulás határán vagyok.

- Mint például – kérdem ökölbe szorult gyomorral.

- Személyi igazolvány lakcímkártyával, és adókártya, vagy jogosítvány.

 

Megkönnyebbülés. Fellélegzés. Majdhogynem magamhoz öleltem a magenta nyakkendőjével együtt. Papírok kitöltése, számhordozás bejelentése, telefon üzembe helyezése… az egész nem tart tovább 20 percnél. Megalkuszunk, készpénzzel fizetek, egyösszegben, havonta küldjenek csekket. Aláírok és megyek, mielőtt kiderül, hogy mégsem adhatja nekem a telefont, mert…

 

De nem jön utánam senki, végre megkaparintottam a hőn áhított telefont.

 

Jobb veled a világ. És most már velem is.

 

 

A trendihez még annyit:

Érdemes megfigyelni, hogyan változik egy-egy szó jelentése.

A trend szokást jelent(ett), míg a trendi ma divatosat jelent.

A középkorban, például, kétségtelenül trend (szokás) volt meghalni pestisben, de a szó mai értelmében nem volt trendi. Feltehetően.

Szólj hozzá

telefon mobiltelefon