Dobban a szív és reszket a láb
izzad a kéz és feszül a hát
könnyes a szem és nem jön a szó
Ámor nyila, a megragadó.
 

Zöldek a fák és vakít az ég
ragyog a Nap és tiszta a lég
virul a rét és csillog a hó
Ámor nyila, a megnyugtató.

Pezsdül a vér és puha az ágy
vörös a láng és perzsel a vágy
forró a bőr és izzik a csók
Ámor nyila, a mámorító.

Rejtve a csúf és látszik a szép
Szilárd a fal és tömött a lék
alszik a rossz és éber a jó
Ámor nyila, az andalító.

Nevet az arc és kacag a száj
vidám a dal és örök a báj
boldog a föld és vidám a tó
Ámor nyila, a boldogító.

Csörren a kés és csattan a hang
szakad a húr és reped a lant
szökik a fény és borul a só
Ámor nyila, a gondokozó.

Fagyos a szív és hideg a láb
merev a kéz és görnyedt a hát
száraz a szem és hallgat a szó
Ámor nyila, a hazug csaló.

http://shepardy.extra.hu/articles.php?article_id=29