Százhúsz elefánt tört be egy indiai faluba - írja az Index.hu. Korábban arról számoltak be, hogy Kilőtték Oszamát, a vérengző elefántot. Ezek a dolgok nem történnek véletlenül. Gondoljuk csak végig:

Kezdjük a régebbi cikkel: Oszama bin Laden-ről nevezték el azt az elefántot, amelyik becslések szerint 14 embert ölt meg Indiában. A probléma nem újkeletű, inkább egyidős az ember terjeszkedésével. Az esőerdők, az elefántok természetes élőhelyeinek pusztulása kényszeríti ezeket az állatokat arra, hogy agresszívek legyenek.

Az elefánttársadalom, mint tudjuk, ún. matriarchális, azaz anyaközpontú rendszer, amelyben egy vezérnőstény mögé sorakozik fel az elefántcsorda. Kutatók azt is megállapították már elég régen, hogy az elefántok ismerik a bosszú fogalmát. (Példa: ha kilőnek egy elefántbébit az anyja mellől, az anya nem felejti el, ki volt a gyilkos. amint tud, bosszút áll a merénylőn!) Azt is tudjuk, hogy az elefántok nagyon összetartóak, és vigyáznak egymásra. (Példa: ha a folyóban dorbézóló elefántok megsejtik, hogy krokodil van a közelben vagy közöttük, elkezdenek egyszerre "ugrálni" a vízben, ezzel elijesztik a kiselefántokra vadászó krokodilt, vagy, ha közöttük úszkál már, akkor egyszerűen agyontapossák.)

Mint látható, az elefántok nagyon komplex társadalmat alkotnak. Emellett egy-egy elefánt 60-70 kiló növényt eszik meg naponta. A növényevőkre, így az elefántra is jellemző, hogy muszáj egész nap, szinte folyamatosan ennie, mert a növényekben kevés kalória van, és azért egy 3-4 méter magas, 4000-7000 kilós testet megmozdításához kell a nafta.

Márpedig ha a naftát (naftafát) az ember kivágja, amit előre nem közölnek az elefánttal, az továbbra is ugyanott szeretne csemegézni, ahol tegnap, tegnapelőtt és 20 évvel korábban is tette. A hamburgerezde megszűnésére viszont az elefánt, mint az állatok többsége érzelmekkel fog reagálni. Először is elképed, hogy hova lett a vendéglő. Aztán rájön, hogy a karamellszínű majomember, aki most éppen úgy csinál, mintha csak éppen erre tévelyegne, és semmi köze nem lenne az egészhez; na az rombolta le, és most itt a mezítlábával tapicskol a hajdani főzelékestányérban. Ettől pedig mérges lesz az elefánt, összeborzolja a szemöldökét, és, mivel az ember számára nem ellenfél, egyszerűen átrobog rajta. Néhányszor. Lehet, hogy rá is ül.

Na itt jön a képbe a probléma. Ki a gyilkos? Az, aki egy 1.000.000.000 (egymilliárd)-os populációból öt év alatt 250-et megölt (marad: 999.999.750 + exponenciálisan növekvő szaporulat) vagy az, aki a 10.000 (tízezres)-re becsült populációból, többnyire passzióból vagy felsőbbrendűségi érzésből kiírt 268-at (szintén öt év alatt) (marad: 9.732)?

Az elefántok pedig nem tudnak tovább szaporodni, a csorda nem gyarapszik, hiszen nincs élőhelyük, ahol az utódok új csordákat alapíthatnának, így számuk folyamatosan csökken. Erre találta ki a gondolkodó ember (ha találkozok vele, majd megírom azt is) az erdőgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem kifejezéseket, de ez mind csak üres frázis. Természetesen nem hiszünk neki, mert nem azt mondja ami népszerű (nevezetesen: az elefántcsontból készült fülpiszkáló az nagyon trendi ám, stb.).

Szóval hurrá, sikerült kinyírni egy elefántot, amelyiknek még neve is volt: Oszama bin Laden. Béke poraira. Azonban ezzel a probléma nem oldódott meg. További kilencezer-hétszázharminckét elefánt még pontenciális veszélyt jelent kilencszázkilencvenkilencmillió- kilencszázkilencvenkilencezer-hétszázötven emberre. Ideje lenne végre megszabadulni tőlük, nemdebár?

(A fotó csak illusztráció)